Éger-völgy teljesítménytúrák

Az Éger-völgy teljesítménytúrék története

A túra alapötlete a Magyarországi Kárpát Egyesülethez (MKE) kötődik. Az 1995. évben mind Jávor Zoltán, a Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesülete (MVTE) későbbi elnöke, mind Egres Béla pécsi lakos az MKE tagjai voltak, teljesítménytúrázó tevékenységüket az MKE égisze alatt fejtették ki. Az MKE akkor már naptári évente kettő, rendszeresnek induló teljesítménytúrát rendezett, ezért vetette fel Jávor Zoltán Egres Bélának, hogy az MKE a Mecsek hegységben is rendezhetne egy teljesítménytúrát, amelynek Egres Béla lenne a főrendezője. Ekkor tervezte meg Egres Béla a későbbi túra leghosszabb távját a pécsi Éger-völgyi Teca mama kisvendéglőből induló, és ugyanoda visszatérő körpályán. Akkor a túra gondolata megmaradt ötlet szintjén, mert megvalósítására ekkor még nem került sor. A későbbiekben 1996. november 24-én megalakult a Magyar Vándorok Teljesítménytúrázó Egyesülete (MVTE), amelynek mind Jávor Zoltán, mind pedig Egres Béla alapító tagja volt, ezért határozta el az MVTE, hogy az 1997. évtől saját rendezvényeként megrendezi a túrát. Ezt az elképzelést tettek követték, és 1997. júliusában első alkalommal megrendeztük a túrát, akkor még csak a leghosszabb távon. Mivel a túra nevét már a részletes paraméterek pontos megállapítása előtt megadtuk, ezért azon annak ellenére nem változtattunk, hogy a túra tényleges távja még a 45 km-t is meghaladja. Természetesen a túra igazoló füzetében, valamint a későbbi előzetes kiírásokban a tényleges távot tüntettük fel, a túra szintidejét pedig ehhez igazítottuk. A túra időpontjának kiválasztása során azt az elvet követtük, hogy lehetőleg olyan időpontot válasszunk, amikor vagy egyáltalán nincsen sehol az országban másik ilyen jellegű rendezvény; vagy pedig a túra tervezett időpontjában csak egy másik teljesítménytúra legyen az ország területén. Így találtunk rá július második hétvégéjére. Az 1997. évi rendezvényen azonban nagyon kevesen vettek részt. Akkor még nem tudtuk, hogy ennek oka vagy a rossz időpont választása; vagy pedig a túra napját megelőző napon, valamint a rendezvény napjának elején ránk zúduló heves esőzés volt-e. Ezért az 1998. évi rendezvényt még mindig július második szombatjára hirdettük meg. Az 1997. évinél lényegesen kedvezőbb időjárás ellenére a résztvevők száma csak nagyon kis mértékben haladta meg az 1997. évit. Ekkor jutottunk arra az elhatározásra, hogy a túrát olyan időpontban kell megrendezni, amikor a diákok otthon vannak, mert akkor talán nagyobb létszámban jönnek el a túrára. Ezen kívül a nagyobb népszerűség érdekében Jávor Zoltán ötlete alapján kettő rövidebb távval bővítettük a rendezvényt, amelyet 1999. szeptember 5-én rendeztünk meg. Ekkor az előző kettő évinél már lényegesen nagyobb, de még mindig nem az általunk várt létszámban jelentek meg a résztvevők a túrán. Ezekből vontuk le azt a következtetést, hogy a túrát olyan időpontban kell megrendezni, amikor a diákok már azon túl, hogy otthon vannak, már túl vannak a tanév kezdéséből eredő túlterheltségen, és jobban ráérnek túrázni. Így jutottunk el arra a gondolatra, hogy nemzeti ünnepünkön, október 23-án minden évben meg lehet rendezni a túrát. A 2000. évi rendezvényt már az első tapasztalatokból is beválni látszó három távon 2000. október 23-án rendeztük meg. A rendezvény rajtját és célját a kétévi átmeneti időszak után ismét a Teca mama kisvendéglőjébe helyeztük. Ez a rendezési koncepció végre teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeket, ezért a 2000. év óta a túrát mindig október 23-án rendezzük meg.

Régió: